Ahhoz, hogy valaki hitelhez jusson, meg kell felelni a pénzintézet követelményeinek. Mind a központi, törvényileg meghatározott, mind a saját belső szabályrendszernek eleget kell tenni. A hitelbírálat szerves része az ügyfélminősítés. Ennek során a hitelintézet megvizsgálja a jövedelmi helyzetet és a beadott dokumentumokat. Hogyan zajlik az ügyfélminősítés? Most elolvashatja. Minél magasabb havi jövedelmet tud igazolni, minél kevesebb egyéb hitele van, illetve minél kisebb a hitelösszeg, amit fel szeretne venni, annál jobb ügyfélminősítést kaphat. Minél jobb kategóriába kerül, annál kedvezőbb lehet a felvenni kívánt hitel kamata.
A hitelbírálat során a pénzintézet megállapítja, hogy mennyire hitelképes a fedezet, illetve a jövedelme alapján, és így mekkora összegű hitelt igényelhet. A hitelintézetek többféle jogcímen számon tartott jövedelemtípust különböztetnek meg.
A bankok megkülönböztetnek elsődleges, illetve másodlagos jövedelmeket, amelyeket egy hitelhez elfogadnak:
A hitelintézet a jövedelem alapján állapítja meg, hogy mekkora lehet az adós törlesztőrészlete, ezért az ingatlan értékétől függetlenül ez korlátozhatja a lehetőségeket. Ha a hitelfelvevő jövedelme nem elegendő a kért hitelhez, adóstárs vagy kezes bevonása szükséges a hitelügyletbe.
A jövedelmet igazolni kell a megfelelő dokumentumokkal:
A hitel kamata a hitelbírálat eredményétől és a hitel céljától is függ. A hitelbírálat során megvizsgálja a hitelintézet, hogy az ügyfél sajátosságai, az ingatlanfedezet és a jövedelme alapján milyen kamat mellett adhatja a kölcsönt. Ez ügyfelenként eltérő lehet. Minél nagyobb a pénzintézet kockázata az adott hitel esetében, annál magasabb kamatú hitelt adhat. A szabad felhasználású, vagy hitelkiváltásra nyújtott hitelek esetén a kamat magasabb, mint a lakáscélú hiteleknél.
A jelzáloghiteleket alapvetően két csoportba lehet sorolni a hitel kamatozását tekintve:
A jelzáloghitel esetében a felajánlott ingatlan értékétől függ, hogy milyen összegű hitelt kaphat. A felajánlott ingatlan értékét, minden esetben a bank által kirendelt értékbecslő határozza meg. Ennek során megállapítják az ingatlan forgalmi értékét és hitelbiztosítéki értékét. A szabályozás szerint a kölcsön maximális összege, az ingatlan forgalmi értékének 80%-ánál nem lehet több.
Az ingatlan típusára, szerkezetére, minimális értékére vonatkozóan is vannak elvárásai a pénzintézetnek. Általában a családi házat, lakást, az építési telket, üdülőt fogadják el fedezetként, amelyek forgalmi értékének jellemzően legalább a 4-5 millió forintos szintet el kell érnie. Ezen kívül a vegyes falazatú, vagy vályog ingatlant is csak néhány pénzintézet hitelez meg. Az ingatlanon lehet haszonélvezeti, özvegyi jog, de az érintetteket szintén be kell vonni a hitelbe.
Minden esetben megvizsgálják a hitelügylet szereplőinek jövedelmét, amely során figyelembe veszik a keresőképesek számát és a háztartás létszámát, kiadásait, illetve egyéb fennálló hiteleit is. Mint azt már fentebb írtuk, a jövedelem típusa is fontos (elsődleges, másodlagos jövedelem). A lehetséges törlesztő nagyságában mértékadó a JTM (Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutató). A 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szól, amely minden hitelt közvetítő és folyósító szervezetre vonatkozik.
Fedezetlen személyi kölcsön esetében az összes törlesztés nem haladhatja meg a jövedelem 50%-át 400 000 Ft-os jövedelem alatt, afölött pedig a 60%-át. Az 5 évet meghaladó futamidejű jelzáloghitel-kérelmeknél kamatperiódustól függően 25%, illetve 35% (magasabb jövedelműeknél 30%, illetve 40%) a JTM arány. A 10 évig, vagy a futamidő végéig fix kamatozású hitelek esetében az arány 400.000 Ft-os jövedelemig 50%, afölötti jövedelem esetén pedig 60%. A rendelet 2019. július 1-jétől 500 ezer forint havi jövedelem esetén teszi lehetővé a jelenlegi 400 ezer helyett.
Megosztás a facebookon