Viszik a hiteleket, mint a cukrot! Harmadával több lakáshitelt és csaknem másfélszer annyi személyi kölcsönt vett fel szeptemberben a lakosság, mint egy évvel ezelőtt. Szeptemberben 77,6 milliárd forintnyi új lakáshitel-szerződést kötöttek, ami 35%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A személyi kölcsön új szerződéses összege 41,8 milliárd forintra emelkedett, ami 45%-os emelkedést jelent. 

 

A hitelfelvételek 81%-át a személyi kölcsön, és a lakáshitel teszi ki. A lakáshitelezés a 2008-as csúcsnak megfelelő szintre emelkedett, idén 641 milliárd forintnyi lakáscélú hitelt vettek fel szeptemberben az emberek. Ebben az ütemben, az év egészében akár a 900 milliárd forintot is elérheti a lakáscélú hitelek összege, a személyi kölcsönöknél pedig a 450 milliárd forint is meglehet. A banki szakértők ennél alacsonyabb értékeket jósoltak. Elmondhatjuk, hogy a magyarok hiteléhsége továbbra is csillapíthatatlan.

A lakossági hitelezésben mind a mennyiség, mind a minőség javul. A személyi kölcsönök nagy része fix kamatozású, a lakáshitelek körében is egyre népszerűbbek ezek a konstrukciók. Szeptemberben már az új lakáshitelek csaknem 50%-a 5 évnél hosszabb kamatperiódusú volt, viszont a legfeljebb 1 éves kamatperiódusú lakáshitelek aránya is nőtt az előző hónapokhoz képest, 15% volt.

 

Az új lakáshitel átlagkamata emelkedett 4,01%-ról 4,74%-ra. Valószínű, hogy ez a 73 bázispontos emelkedés a statisztikai összetételhatás következménye (nagyobb arányban szerepelnek benne hosszabb kamatperiódusú, de drágább hiteleket).

A személyi kölcsön a lakáshitellel ellentétben olcsóbb lett, átlagos THM-je 13,6%-ra csökkent, ami a tavaly év végi értéknél 1 százalékponttal alacsonyabb. A gépjárműhitelek 9,8%-os THM-e nagyjából stagnálást, a szabad felhasználású jelzáloghitelek 6,6%-os átlagértéke viszont drágulást jelez.

Szeptemberben 37 milliárd forinttal több hitelt vettek fel az emberek, mint amennyit törlesztettek, a nettó hiteltranzakciók volumene március óta stabilan pozitív érték.

 

Szeptember végén a lakosság teljes banki hitelállománya 6064 milliárd forint lett, melynek 54%-a lakáshitel, 17%-a szabad felhasználású jelzáloghitel. Ez utóbbiak nagy iramú törlesztése miatt a teljes háztartási hitelállomány nagysága a hitelezés felpörgése ellenére 3,3%-kal emelkedett csak az elmúlt egy évben, a lakáshitelek viszont ezen belül 8,8%-os, a személyi kölcsönök pedig 37%-os emelkedést mutattak.

A vállalati hitelezés is aranykorát éli, hasonlóan a 2008-as évhez, tudhatjuk meg az MNB adataiból. Az elmúlt egy évben 896 milliárd forinttal több hitelt vett fel a vállalati szféra, mint amennyit törlesztett, ilyen magas éves nettó hiteltranzakciós adatra a vállalatok esetében utoljára 2007 és 2008 nyara között volt példa.

Megosztás a facebookon