Sokan dolgoznak külföldön, a legtöbben Ausztriában, Németországban illetve Angliában. Általában ezek az emberek nem véglegesen maradnak külföldön, vélhetően évek múltán hazaköltöznek, így szeretnének Magyarországon lakást vásárolni. A lakáshitel külföldön dolgozóknak is elérhető. De hogyan igényelhet lakáshitelt, aki külföldön dolgozik? Tudni kell, hogy a külföldi jövedelem nem kizáró ok, csak szigorúbbak a feltételek, és több dokumentáció szükséges, mint egy Magyarországon dolgozó, magyar állampolgároknak, és a hitelező pénzintézetek köre is szűkebb.

 

Hogyan igényelhet lakáshitelt, aki külföldön dolgozik? – Alapfeltételek:

• Lakcímkártya-adókártya: Ezek alapfeltételei egy lakáshitel felvételének, ha külföldi jövedelemmel rendelkezik.

 

• Munkaviszony: A külföldi munkavállalóknak általában 6, de inkább 9-12 hónapos munkaviszonyt kell igazolniuk, vagy összesen, akár több helyről is származó, 24 hónapos munkaviszonyt is kérhet egy hitelt nyújtó intézmény. 

 

• Munkaszerződés: Általában határozatlan idejű munkaszerződés szükséges. Ez nagyobb biztonságot jelent a pénzintézetnek. Ha határozott idejű a munkaszerződés, javíthatja a hitelfelvevő pozícióját, ha a munkahely korábban már meghosszabbította azt. A próbaidő, és a felmondási időszak, kizáró ok. A magyar pénzintézetek rendelkeznek angol és német nyelvű munkáltatói formanyomtatvánnyal, amelyeket nem kell lefordíttatni.

 

• Bankszámlakivonat: Általában 3-6 havi bankszámlakivonat megléte szükséges a banknak, amiből látszik az érkeztetett jövedelem. Ez lehet külföldi bankszámla is, az a hitelező banktól függ, hogy mit fogad el. Egyes pénzintézetek elfogadják a netbankból letöltött kivonatot is, míg mások csak a bankfiókban kinyomtatott, bélyegzővel és két aláírással ellátott kivonatot fogadják el. A magyar pénzintézetek részéről elvárás, hogy a külföldi jövedelem egy része a nála vezetett bankszámlára érkezzen. Az is előfordulhat, hogy a bank igazolást  kér arról, hogy a hitelt igénylő személy nem szerepel a külföldi rossz adósokat nyilvántartó rendszerben.

 

• Önerő: Egy lakás megvásárlásához szükség van a hitelintézet által előírt nagyságú pénzösszegre, vagyis az önerőre. A bankok általában az ingatlan értékének maximum 80%-át folyósítják, vagyis minimum 20% önerő szükséges.

 

• Jövedelem, jövedelemigazolás: A bankok részéről elfogadható jövedelem az, amit a munkáltató leigazol és bankszámlára érkezik. A JTM (Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutató) azt mutatja meg, hogy az adós jövedelmének hány százaléka lehet legfeljebb a hiteltörlesztő. A törlesztőrészlet nem lehet magasabb a havi nettó bér 25%-ánál, 400 ezer forintos jövedelem alatt, afölötti jövedelem esetén pedig 30% a korlát. A fix törlesztőrészletet öt és tíz év közötti ideig biztosító lakáshiteleknél pedig 35, illetve 40% a limit. Az 50 és 60%-os limit csak a minimum tíz évig vagy a futamidő végéig fix törlesztőrészletű lakáshitelekre vonatkozik. A hitelt nyújtó intézmény kérheti a külföldi adóhatóság által kiállított jövedelemigazolást. A többség nem forintban kapja külföldi jövedelmét, viszont a lakáshitelt forintban fogja törleszteni egy itthoni bankszámláról. Így nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy milyen árfolyamon és hogyan fogja kezelni az átváltásból származó árfolyam-különbözeteket és költségeket. Célszerű ehhez igazodó számlacsomagot választani.

Megosztás a facebookon

A kedvező kamatkörnyezet sokakat csábít lakáshitel felvételre. Az alacsony induló kamat és THM (Teljes Hiteldíj Mutató) ösztönző a hitelfelvevőknek. A hitelintézetek az alacsony kamat, és THM mellett számos kedvezménnyel szolgálnak a hitelfelvevők számára. A kérdés, hogy ezek az engedmények meddig érvényesek. Általában a legkedvezőbb lakáshitel kamat feltételhez kötött. Amennyiben az adós nem teljesíti a szerződésben leírt feltételeket, elveszíti a kedvezményt. Ilyen esetekben az adós kára több százezer forintos, vagy akár milliós nagyságrendű is lehet. De mit tegyen, hogy a lakáshitele kedvezményeit ne veszítse el?! Most megtudhatja!

 

A hitelintézetek komoly versenyben vannak a kamat és a THM tekintetében. A kedvező lakáshitel-kamat elérése feltételekhez kötött, amelyeknek nem csak szerződéskötéskor, hanem a szerződés fennállása alatt is maradéktalanul teljesülnie kell.

 

Érdemes a hitelfelvétel előtt tájékozódni a kamatkedvezmények mértékéről és kritériumairól, így biztos lehet benne, hogy a kedvezményei megmaradnak. A másik fontos dolog, amit nem árt kinyomozni a hitelfelvétel előtt, hogy mi lesz a következménye annak, ha a követelmények nem teljesülnek. 

 

Bankonként különböző lehet a kamatkedvezmény mértéke. Az átlagos szint 0,5-1,5% között lehet, ami a 3,5-5,5%-os kamattal kínált lakáshitelek esetében komoly tétel. Pénzintézetenként változó, hogy mennyi időre veszítheti el az engedményeket. Hiteltermékenként is lehetnek eltérések attól függően, például, hogy piaci vagy Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelről van-e szó.

 

Mit tegyen, hogy a lakáshitele kedvezményeit ne veszítse el?! Mire járhat kamatkedvezmény?

• Bér vagy egyéb rendszeres jóváírás a banknál vezetett számlára

• Aktív számlahasználat

• Hitelfedezeti biztosítás megkötése a banknál

• Lakásbiztosítás megkötése a banknál

 

Megosztás a facebookon

Viszik a hiteleket, mint a cukrot! Harmadával több lakáshitelt és csaknem másfélszer annyi személyi kölcsönt vett fel szeptemberben a lakosság, mint egy évvel ezelőtt. Szeptemberben 77,6 milliárd forintnyi új lakáshitel-szerződést kötöttek, ami 35%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A személyi kölcsön új szerződéses összege 41,8 milliárd forintra emelkedett, ami 45%-os emelkedést jelent. 

 

A hitelfelvételek 81%-át a személyi kölcsön, és a lakáshitel teszi ki. A lakáshitelezés a 2008-as csúcsnak megfelelő szintre emelkedett, idén 641 milliárd forintnyi lakáscélú hitelt vettek fel szeptemberben az emberek. Ebben az ütemben, az év egészében akár a 900 milliárd forintot is elérheti a lakáscélú hitelek összege, a személyi kölcsönöknél pedig a 450 milliárd forint is meglehet. A banki szakértők ennél alacsonyabb értékeket jósoltak. Elmondhatjuk, hogy a magyarok hiteléhsége továbbra is csillapíthatatlan.

A lakossági hitelezésben mind a mennyiség, mind a minőség javul. A személyi kölcsönök nagy része fix kamatozású, a lakáshitelek körében is egyre népszerűbbek ezek a konstrukciók. Szeptemberben már az új lakáshitelek csaknem 50%-a 5 évnél hosszabb kamatperiódusú volt, viszont a legfeljebb 1 éves kamatperiódusú lakáshitelek aránya is nőtt az előző hónapokhoz képest, 15% volt.

 

Az új lakáshitel átlagkamata emelkedett 4,01%-ról 4,74%-ra. Valószínű, hogy ez a 73 bázispontos emelkedés a statisztikai összetételhatás következménye (nagyobb arányban szerepelnek benne hosszabb kamatperiódusú, de drágább hiteleket).

A személyi kölcsön a lakáshitellel ellentétben olcsóbb lett, átlagos THM-je 13,6%-ra csökkent, ami a tavaly év végi értéknél 1 százalékponttal alacsonyabb. A gépjárműhitelek 9,8%-os THM-e nagyjából stagnálást, a szabad felhasználású jelzáloghitelek 6,6%-os átlagértéke viszont drágulást jelez.

Szeptemberben 37 milliárd forinttal több hitelt vettek fel az emberek, mint amennyit törlesztettek, a nettó hiteltranzakciók volumene március óta stabilan pozitív érték.

 

Szeptember végén a lakosság teljes banki hitelállománya 6064 milliárd forint lett, melynek 54%-a lakáshitel, 17%-a szabad felhasználású jelzáloghitel. Ez utóbbiak nagy iramú törlesztése miatt a teljes háztartási hitelállomány nagysága a hitelezés felpörgése ellenére 3,3%-kal emelkedett csak az elmúlt egy évben, a lakáshitelek viszont ezen belül 8,8%-os, a személyi kölcsönök pedig 37%-os emelkedést mutattak.

A vállalati hitelezés is aranykorát éli, hasonlóan a 2008-as évhez, tudhatjuk meg az MNB adataiból. Az elmúlt egy évben 896 milliárd forinttal több hitelt vett fel a vállalati szféra, mint amennyit törlesztett, ilyen magas éves nettó hiteltranzakciós adatra a vállalatok esetében utoljára 2007 és 2008 nyara között volt példa.

Megosztás a facebookon

A népszerű uniós program 2017. április 24-én indult, és 2022 végéig lehet rá pályázni. Ezzel a pályázattal lehetőség van a családi házak és társasházak energetikai korszerűsítésére. A 0%-os hitel, akár 20 éves futamidővel is igényelhető Magánszemélyek 500 ezer forinttól 10 millió forintig igényelhetik, a társasházak és lakásszövetkezetek pedig lakásonként 500 ezer forinttól 7 millió forintig. A hiteligényléseket a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által kialakított MFB Pontoknál (Budapest Bank, FHB, B3 Takarékszövetkezet, Magyar Takarékbank) lehet benyújtani. A 0%-os, forint alapú hitel igényléséhez, csupán 10 % önerőre van szükség.

 

Mire igényelhető a hitel?

A hitel többek között igényelhető lesz a lakóingatlanok hőszigetelésére, fűtési vagy melegvíz-rendszerek korszerűsítésére, illetve napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek telepítésére is.

 

A következő díjak nem kerülnek felszámításra a kölcsön igénybevételekor:

• kezelési költség
• rendelkezésre tartási jutalék
• előtörlesztési díj
• szerződésmódosítási díj

 

A hitelhez kapcsolódó időkorlátok:

• Rendelkezésre tartási idő: A kölcsönszerződés megkötésétől számított legfeljebb 18 hónap.
• Türelmi idő: A Rendelkezésre tartási idő végétől számított maximum 12 hónap.
• A korszerűsítés fizikai befejezésének határideje: A szerződéskötéstől számított 12 hónap.

 

Milyen biztosítékok szükségesek a hitel felvétele során?

Az elvárt fedezettség mértéke, ha a kölcsönfelvevő természetes személy:

• 2 millió forintot meg nem haladó kölcsönösszeg esetén biztosíték adása nem szükséges
• 2 millió forint kölcsönösszeget elérő, vagy azt meghaladó kölcsön esetén a tőkekitettség legalább 70%-a

Ha a kölcsönfelvevő természetes személy a korszerűsítéssel érintett ingatlant kötelező a fedezeti körbe bevonni, amennyiben a kölcsön összege a 2 millió forintot eléri, vagy azt meghaladja. Ebben az esetben az alábbi biztosítéki formák fogadhatók el:

• ingatlanon alapított jelzálog
• fizetésiszámla-követelésen alapított óvadék

 

Mivel lehet igazolni a hitelt?

Mint minden hitelt, amit egy bizonyos célra adnak igazolni, kell, nincs ez másként a 0 %-os energiahatékonysági hitel esetében sem. Az energia megtakarítást a korszerűsíteni kívánt épület felújítás előtti, meglévő állapotára vonatkozó hitelesített energetikai tanúsítvánnyal és a korszerűsítés utáni állapotra vonatkozó energetikai előtanúsítvánnyal kell igazolni.

 

A támogatás feltételei:

• cselekvőképes nagykorú természetes személy
• rendelkezik magyarországi lakóhellyel
• rendelkezik adóazonosító jellel
• az ingatlan tulajdonosa/résztulajdonosa
• a korszerűsítendő ingatlan az igénylő állandó lakóhelye, vagy ideiglenes tartózkodási helye

 

I. Energiahatékonyság javításra vonatkozó tevékenységek

Önállóan támogatható

• fűtött és fűtetlen teret elválasztó, nem nyílászáró szerkezetnek minősülő épülethatároló szerkezetek hőszigetelése
• fűtött és fűtetlen teret elválasztó, nyílászáró szerkezetnek minősülő épülethatároló szerkezetek cseréje / energiamegtakarítást eredményező korszerűsítése
• fűtési és/vagy használatimelegvíz-rendszerek korszerűsítése:

1. hőtermelő berendezések korszerűsítése, cseréje korszerű, fosszilis tüzelőanyaggal üzemelő, nagy hatásfokú berendezésekre (pl. kondenzációs kazánok beépítése) (önállóan támogatható tevékenység)
2. hőleadó berendezések korszerűsítése vagy cseréje (pl. felületfűtés kialakítása)
3. szükséges kéménytechnikai fejlesztések elvégzése (kizárólag az 1. pont szerinti támogatható tevékenységgel együtt támogatható)
4. automatikus központi (hőforrás oldali) és helyi (hőleadó oldali) szabályozások kiépítése

• hővisszanyerő berendezés korszerűsítése, VRF5 típusú hűtési rendszer kiépítése önállóan támogatható tevékenység)

Kizárólag másik, önállóan támogatható tevékenységgel együtt támogatható

• az épületek nyári hővédelmének javítása, árnyékoló vagy árnyékvető szerkezetek beépítése
• meglévő bel- és kültéri világítási rendszerek energiatakarékos átalakítása:

1. fényforrások, világítótestek és előtétek cseréje
2. világítási rendszerek korszerűsítése, és az ehhez kapcsolódó, az igényekhez térben és időben alkalmazkodó műszaki megoldások kialakítása, amennyiben energiamegtakarítást eredményeznek

 

II. Megújuló energia felhasználására vonatkozó tevékenységek

Ezek mind önállóan támogatható tevékenységek.

• napkollektoros rendszer telepítése a fejlesztésben érintett épület használati-melegvíz igényének részbeni, vagy teljes kielégítése céljából, és/vagy fűtésrásegítésre
• brikett, pellet, faapríték, faelgázosító kazánrendszer kiépítése a fejlesztésben érintett épület fűtési és használatimelegvíz-igényének részbeni vagy teljes kielégítése céljából
• napelemes rendszer telepítése hálózati, vagy autonóm (hálózatra nem kapcsolódó) villamosenergia-termelés céljából, kizárólag a fejlesztésben érintett épület villamosenergia-ellátásához
• földhő-víz, víz-víz, levegő-víz hőszivattyú rendszerek alkalmazása fűtésre és/vagy hűtésre és/vagy használati melegvíz-termelésre és/vagy fűtésrásegítésre

Megosztás a facebookon